A jóskártyák cigánysággal kapcsolatba hozott típusai. Szükebb értelemben a szakirodalom által az '"illusztrált jóskártya feliratokkal" kifejezéssel megnevezett kátyafajta, tágabb értelemben ide tartoznak más, cigánysághoz köthető jóskártyák is. Az "orosz cigány jóskártya" egy speciális jóseszköz, mely gyakorlatilag nem tartozik a megszokott módon a kártyák családjába.

A kártyajóslás erdete 

A kártya őshazája India, ahol a kátyalapok vallási szertartások eszközeként jövendőmondásra szolgáltak. A kártyákat mint játékeszközt ott csak az 1500-as évektől kezdték használni. Egyes feltételezések szerint a cigányságnak szerepe volt a kártya európai elterjesztésében, ez azonban jelen ismereteink szerint se nem kellő képpen bizonyítható, se nem cáfolható.

A kártya Európában elsősorban mint játékeszköz jelenik meg a XIV. században és terjed el a XV. század második felében. Az első - ma ismert - kártyajóskönyv csak 1507-ből származik. Az eredeti tarokk kártyából kialakulnak a ma is ismert német és francia színjelzős játékkártyák, melyeket ekkor már játékra és jóslásra egyaránt használtak.

A kifejezetten jóslás céljára alkotott kártyák az 1600-as években jelennek meg először, ezek kártyajáték céljára már nem alklamassak. Egyik típusuk a tarokk kártya divinatórikus változata (amit a magyar nyelvben megkülönböztetésképpen a tarot szó jelöl), másik fő típusuk az úgynevezett "illusztrált jóskártyák feliratokkal", melyet a köznyelv - nem csak a magyar, hanem más nyelvekben is - cigánykártyának nevez.

A cigánykártya

A köznyelv által cigánykártyának nevezett kártyát a szakirodalom az "illusztrált jóskártya feliratokkal" névvel illeti. 36 vagy 32 lapos jóskártya, mely egy személyt, eseményt vagy valamilyen allegórikus figurát ábrázol. A kártya alján az ábra elnevezése olvasható általában több (4-6) nyelven. A ma is használatban lévő formák először a XIX. század második felében jelentek meg, egyéb változatokat azonban lényegesen korábbról is ismerünk.

A 36 lapos csomag lapjai és jelentésük

• AJÁNDÉK: Örömteli fordulat.
• ÁLLANDÓSÁG: Stabilitás, változatlanság. „Isten szeme”, ami történik, felsőbb akarat szerint van.
• BETEGSÉG: Testi vagy lelki betegség. Rossz lelkiállapot, akadályozottság.
• BÍRÓ: Hivatalos személy, komoly döntés.
• BOSSZÚSÁG: Kellemetlenség, ingerlékenység.
• ELLENSÉG: Rosszakaró, vetélytárs, intrikus személy. Saját árnyoldalunk.
• FÉLTÉKENYSÉG: Féltékenység, féltés, félelem.
• GONDOLAT: Szőke férfi vagy szellemi tevékenység, tervezgetés.
• GYERMEK: A kérdező gyermekei vagy szóbeszéd, pletyka.
• HALÁL: kedvezőtlen, de nem feltétlenül tragikus sorsfordulat.
• HAMISSÁG: Becsapás veszélye, valami meghiúsulhat.
• HÁZ: Otthon, haza, szülői ház.
• HÁZASSÁG: Saját család, házasság, esetleg üzleti szövetség.
• HŰSÉG: Őszinteség kitartás.
• KATONATISZT: Sötét hajú férfi. Munkahelyi kötelezettségek.
• KEVÉS PÉNZ: Kisebb összeg, filléres gondok.
• LÁTOGATÁS: Vendég. Bizonytalanság, esetlegesség.
• LELKÉSZ: Mély lelki élet. Tiszta szándékok. Segítő.
• LEVÉL: Levél, meghívó, hivatalos irat.
• ÖRVENDEZÉS: Örömünnep, családi esemény, optimizmus.
• ÖZVEGYASSZONY: Idősebb hölgy, sokszor a kérdező édesanyja.
• ÖZVEGY FÉRFI: Idősebb úr, sokszor az édesapa.
• PÉNZ: Nagyobb összeg.
• REMÉNY: Reménység. Hosszú idejű megvalósulás.
• SZERELEM: Szerelem, szeretet, öröm.
• SZERELMES NŐ: „Szív királynő”. A kérdezőt jelenti, ha a kérdező nő. Ha férfi a kérdező, akkor a jelenlegi vagy jövendő párját jelenti.
• SZERENCSE: Jó szerencse, kedvező fordulat.
• SZERENCSÉTLENSÉG: Sikertelenség, kellemetlenség, balszerencse.
• SZERETŐ: „Szív király”. A kérdezőt jelenti, ha a kérdező férfi. Ha nő a kérdező, akkor a jelenlegi vagy jövendőbeli párja.
• SZOMORÚSÁG: Szőke nő, vagy rosszkedv, szomorúság, lehangoltság.
• TOLVAJ: Valaki meg akar károsítani, anyagi vagy lelki értelemben.
• UTAZÁS: Az események gyors bekövetkezése. Utazás.
• ÜZENET: Egy esemény nagyon gyors bekövetkezése. Hír, üzenet.
• VÁGY: Sötét hajú nő. Vágyakozás, sóvárgás.
• VÁRATLAN ÖRÖM: Hirtelen szerencse, ne várt anyagi javak.
• VESZTESÉG: A kérdező vesztesnek érzi magát. Kár, anyagi veszteség.

Kirakási modellek

Ahány jósnő, szinte annyi kirakási mód létezik. Az egyik legegyszerűbb: a csomagot háromfelé kell emeltetni. Először a három legalsó lapot értelmezzük, mint legfontosabbakat, ami a kérdező szívében van. Ezután a három csomag lapjait külön-külön értelmezzük. Az első csomag a múlt, második a jelen, harmadik a jövőt illetően bír jelentéssel.

Egy másik modellben, a "romani módszerben" 21 lapot húzatunk, melyet 7-ével, 3 sorba rendezünk. A fölső sorban a múlt, a középsőben a jelen, az alsóban a jövő mutatkozik meg. Ezután oszlopok szerint is értelmezzük a lapokat. Az 1. (bal oldali) oszlop három lapja jelenti a kérdező személyét. A 2. oszlop utal a környezetre, a 3. oszlop a kérdező vágyaira, félelmeire. A középső, 4. oszlop jelenti azt amire a kérdező számít, és az 5. oszlop amire nem számít. A 6. a közelebbi, a 7. pedig a távolabbi jövőre utal.